Az asszertivitás egy szociális készség, ami jelentős befolyással van a hatékony kommunikációra. Amikor valaki asszertív, figyelembe veszi a másik gondolatait és kívánságait úgy, hogy közben tisztán és tisztelettel kommunikálja a saját akaratát, szükségleteit, pozícióját és kötődését másokhoz. Bármilyen szituációban vagyunk is, az asszertív embernek nem számít sem a téma, sem az, hogy melyik oldalon áll, mindig figyelembe veszi a másik embert is.
Az asszertivitás csökkenti a stresszt azáltal, hogy növeli a hatékonyság érzését, kevesebbet szorongunk még stresszesebb helyzetekben is.
Viselkedési nézőpontból az asszertív emberek biztosak magukban anélkül, hogy udvariatlanak lennének. A pozitív és negatív érzelmekre anélkül reagálnak, hogy agresszívvé válnának vagy passzivitásba vonulnának. Azok, akik asszertívek, nem félnek attól, hogy megvédjék a nézőpontjukat vagy céljukat. Emellett nyitottak maradnak tiszteletadásra és a konstruktív kritikára. Az ilyen kommunikációt alkalmazó embereknek gyakran magas az önbecsülésük és az önbizalmuk.
Az asszertivitás fogalmát sokan félreértelmezik, gyakran azt gondoljuk, hogy ez csupán egy eszköz arra, hogy érvényesítsük nézőpontunkat, befolyásolni tudjunk másokat, azonban ez nem teljesen igaz. Ahhoz hogy ezt jobban megértsük, nézzük meg milyen más kommunikációs stílusok, magatartásformák léteznek még.
Agresszív:
Az agresszív magatartás ugyan hozzásegíthet minket akaratunk érvényesítéséhez, ugyanakkor ezt úgy érjük el, hogy mások igényeit, érzéseit teljes mértékben figyelmen kívül hagyjuk, vagy teljesen el is utasítjuk. Az agresszív viselkedésben a győzelem a fontos, ami egy egyoldalú folyamat. Az ilyen kapcsolatok idővel elromlanak.
Passzív:
Ilyenkor mások vágyait, igényeit helyezzük előtérbe, hagyjuk, hogy a másik akarata érvényesüljön. Passzív magatartás esetén még akkor sem kommunikáljuk az igényeinket, amikor az jelentősen eltér a másikétól. Ennek számos káros hatása lehet, többek között, ha a sérelmeinket elnyomjuk magunkban, hosszú távon megjelenhet a kiégés, sőt akár különböző pszichoszomatikus megbetegedések (fejfájás, gyomorproblémák, nehézlégzés) is kialakulhatnak.
Manipulatív:
Ilyenkor nem nyíltan fejezzük ki az igényeinket, akaratunkat, hanem rejtett módon irányítunk. Ez is egyfajta agresszív magatartás, ugyanakkor ez a felszín alatt zajlik. A manipulatív magatartás úgy is megnyilvánulhat, hogy passzív ellenállást tanúsítunk, amikor mások felhozzák a saját javaslataikat. Gyakori, hogy a manipulatív kommunikációt alkalmazó emberek nem hajlandóak együttműködni, addig halogatják a dolgokat, amíg másvalaki megcsinálja helyettük.
Mégis hogyan lehet akkor úgy érvényesíteni akaratunkat, hogy ezzel ne sértsünk meg másokat, ne manipuláljuk őket és még mi se sérüljünk? Erre lehet megoldás az asszertív kommunikáció. Amikor valaki asszertíven kommunikál, tiszteli mások véleményét, ugyanakkor jogot formál arra, hogy kifejezze a saját nézőpontját is. Nyitottan áll másokhoz és felelősséget vállal a saját véleményéért, döntéseiért.

Hogyan néz ki a gyakorlatban az asszertív kommunikáció? Hogyan kommunikáljuk azt, ha kérni szeretnénk a másiktól valamit? Az alábbiakban néhány jó tanácsot osztunk meg:

Tervezzük meg, hogy mit akarunk elérni. Ha mi magunk se tudjuk, mit akarunk, hogy várhatjuk el, hogy más megértse az igényeinket.
Fogalmazzunk világosan és konkrétan, ezzel egyidőben pedig mutassunk tiszteletet a másik iránt. Például: Elkérhetnem a projekt tervet néhány órára?
Legyünk empatikusak, figyeljünk a másik igényeire is. Akkor is legyünk megértőek, ha a másik ragaszkodik a véleményéhez. Például: Megértem, hogy ez neked fontos, de…
Ha úgy látjuk, nem értették meg kérésünket elsőre, ismételjük el újra odafigyelve arra, hogy ne sértsük meg a másikat. Példa:…, de szeretném ha ezt a munkát most előrevennéd és elkészülnél vele a héten.
Legyünk udvariasak. Amikor megegyezünk valamiben, köszönjük meg a másik félnek az együttműködést.
Kompromisszumkészség. Ha a másik fél semmi esetre se fogadja el a kérésünket, törekedjünk kompromisszumos megoldás kitalálására. Ebben az esetben mindenki alkalmazkodik kicsit a másik nézőpontjához és nem alakul ki a győztes-vesztes szituáció sem.

Természetesen, amikor valaki az asszertivitását szeretné fejleszteni, érdemes konkrét szituációkat megvizsgálni és gyakorolni azt, hogyan tudjuk felismerni a különböző kommunikációs stílusokat és hogyan tudjuk jól kifejezni magunkat. Fontos, hogy ismerjük magunkat és igényeinket, hiszen ez az alapja az asszertív komunnikációnak.

Forrás:
Lucy Seifert: Az asszertivitás, avagy az önérvényesítés fejlesztése
Sue Hadfield – Gill Hasson : Asszertivitás
https://www.psychologytoday.com/us/basics/assertiveness